Na, öntsünk tiszta vizet a pohárba.
Különösen most, hogy minden a pride-ról, a comingoutokról meg effélékről szól. Nem, nem ezekről fogok írni, nem e témában öntögetem a vizemet a poharamba, úgyis csak leverném, meg kiömlene, meg miegymás.
Azt viszont tudatnám, hogy a Magay névnek semmi köze a gay szó modern jelentéséhez. Eredetileg vidám jelentéssel bírt, vagy effélével, ma már persze senki nem így érti. De a Magaynak akkor sincs köze hozzá.
Anyai ági nagyapám Dr. Magay Tamás, kinek nevével sokan találkozhattak az Akadémiai Kiadó angol-magyar, magyar-angol nagy-, kis-, zseb-, batyu- és egyéb szótárain, többnyire Országh László neve mellett. Erre természetesen hallatlanul büszke vagyok, ahogyan kismillió egyéb dolgára is, amit véghezvitt (és ma is folytat). 1957-89 között mintegy 34 ezer szótároldal szerkesztése fűződik a nevéhez, Országh asszisztenséből idővel főszerkesztő lett.
Nos, az ő nevét nyúltam le, ha úgy tetszik. Vagy az ő nevét vettem föl írói álnévnek, ha úgy.
Horváth vezetéknevemet ilyen célokra átlagosnak találom. No, nem mintha nem lennék büszke családom bármely tagjára, bármelyik felmenőmre, erről szó sincs; kizárólag azért döntöttem így, mert ez praktikusabb. A Magay név nem olyan gyakori, de nekem hangzatos (semmiképpen sem /mögéj/, hanem /ma-ga-i/-nak ejtendő), különösen a két magánhangzó miatt a végén, és hát leírva is jól néz ki.
A másik kézenfekvő megoldás, miután elsősorban fantasyt szeretek írni, hogy kitalálok valami echte fantázianevet. Például L. K. G. G. Bloodmoon. Mert ugye J. R. R. Tolkien, C. S. Lewis, J. K. Rowling óta mindenkinek, aki fantasyt ír, kell legalább két betű a vezetékneve elé (látható: nekem is, bár az én esetemben a rendes nevem kezdőbetűje áll ott: Horváth Barnabás). Magyar fantasyírók esetében ez teljesen véletlenszerű lehet. Sokan csak a hangzásra mennek. Csak mert angolul még a magyar is jobban eladható.
És noha ebben van némi igazság, én örülök, hogy nagyapám neve így két legyet üt egy csapásra: külföldinek tekinthető, mégis magyar, nem igényel fordítgatást vagy kozmetikázást.
(Magyar bizony, mégpedig régi: egy lassan 5 éve írt családtörténeti dolgozatomban megtudtam, hogy a névre vonatkozó legelső említés Mátyás király idejéből való; e dokumentum megtalálható az Országos Levéltárban.)
Hát, innen ered a H B Magay.
Hozzá kell tennem, nem egy ember érdeklődött, hogy miért van ennek a névnek homoszexuális tartalma. De hát az ilyesfajta félreértés nem új; láttam már Magyarnak, Magalinak és kiejtés szerint Magainak írva (sőt: egyszer, amikor édesanyám nevét diktáltam be, és jó előre mondtam, hogy Y-nal tessék írni, végül a Magay nem, helyette a Judit lett Y-val írva. Képzelhetitek...)
De nagyapámnak is meggyűlt már vele a baja. Amikor egyetemi évei alatt Skóciában élt, dolgozott és tanult fél évig, vásárolt magának egy helyes kis fényképezőgépet, és ott készült képeit egy szűkös galériában ki is állította. Hogy minek, arról nem szól a fáma - mindenesetre a képek alatt közel sem Magay, inkább McGay került feliratozásra...
